M42
Nagyításhoz kattintson a képre.
Home made Newton SW 200/800 ASA reduktor, F/2.8 200/560
Atik ONE 6
GEM 42
Ekos, Indi
LRGB 18 óra
Vecsés, 2024.01-02 hó
Maxim DL, Registar, Photoshop CS6
Mindenki állttal jól ismert csillakeletkezési régióról van szó a téli égbolt legszembetűnőbb csillagépében (Orion csillagkép). Ez az égterületet minden évbe agyonfotózzuk mi amatőrök, de még a szakcsillagászok is. Nincs benne új, de mégis, ha a technika és az ember fejlődését vetjük össze a két fotó segítségével, micsoda különbségek, részletek és finom formák figyelhetők meg a most elkészült fotóm segítségével. Igazából erre voltam kíváncsi, amikor nehézkesen, de rávettem magam, hogy 12 év elteltével ne csak vizuálisan nézzem, hanem újra fotózzam is meg ezt a csodás égterületet.
Az Orion-köd (M42–M43, NGC 1976) két fényes csillagközi gázfelhő az Orion csillagképben, nagyon közel egymáshoz, részben egybefolyva. Valójában egy objektum, amelynek egy részét sötét felhő takarja el. Sőt mindkét felhőrész egy hatalmas kiterjedésű halvány ködtenger legfényesebb része csak.Látszólagos fényessége 4 magnitúdó, ezért szabad szemmel is látható; halvány csillagnak tűnik az Orion öve alatt, emiatt a környező csillagokkal együtt Orion kardjának is nevezik. Igazi szépsége azonban távcsövön át, vagy még inkább a hosszú expozíciós idejű fényképeken mutatkozik meg.A felhő mélyén új csillagok születnek az összesűrűsödő gázból, látható egy fiatal csillagokból álló halmaz is: a Trapéz. Az Orion-köd centrális sűrűsödése nem idősebb 30 000 évnél. Félezernél több változócsillag van a ködben és környezetében.