Messier 1
Emissziós ködösség a Szekeres csillagképben, középen a NGC1893 nyílt halmaz
Diffúz köd a Hattyú csillagképben
Nagyításhoz kattintson a képre.
200/000-es Newton,karbon asztrográf
Canon EOS 450D
SW HEQ5 Pro GoTo
Lacerta Mgen
45x300 sec, Iso 800, IDAS
Vecsés, 2015.01.12
Iris, Photoshop CS6
A Rák-köd (Messier 1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben. 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át szabad szemmel is látható[3]szupernóvát (SN 1054); ennek a maradványa a Rák-köd. Nevét onnan kapta, hogy az 1844-ben Lord Rosse által készített rajzon nagyon hasonlított egy rákra, azonban amikor később nagyobb távcsövekkel is megvizsgálták, akkor egészen másmilyennek tűnt, de addigra már rögzült a Rák-köd elnevezés.6500 fényév távolságra fekszik a Földtől, átmérője 11 fényév és másodpercenként 1500 km-rel növekszik. Központjában egy 16m fényességű neutroncsillag (pulzár) található, melyet 1968-ban fedeztek fel. Ez másodpercenként 30-szor fordul meg a tengelye körül, és rendkívül erős rádióhullámokat bocsát ki magából. 1969-ben ezt a villogást az optikai tartományban is kimutatták.
